Lehetett volna…

Lehetett volna az a címe is, hogy nyomott angyal… de nem lett. mert az agyam nyomott, legalább is eddig azt hittem, hogy az, de még sem az.hanem valami más baj van. asszem az idő. az a baj. mindenem nem működik ill.nyikorog.néha alig tudok felkelni az ágyról vagy épp a székről amit akkor ott éppen ülök.aztán ha mégis sikerül akkor meg menni alig tudok.olajozni kellene, de hogy kell azt csinálni?-próbálok mozogni, de mintha nem számítana.függetlenül mindentől letapadt vagyok. ezt kell feldolgoznom mostanában.hogy alig működjek. nem írom le azt a csúnya szót, ami jellemezné halmazállapotom. mert még is van némi önbecsülésem… visszafordítani nem tudom és nem is akarom.minap megkérdezték tőlem, ha újra csinálhatnám az életem hol és mit változtatnék?-sokáig gondolkodtam és nem sok minden jutott az agyamba.talán a feleségemmel máskép élném az un.családi életem, jobban megbecsülném… egyébként minden jól van ahogy van… szeretem az életem.

Nyomott aggyal…

Nyomott aggyal ébredtem… talán a fejemen aludtam.vagy magamra borítottam az egyetlen szekrényem.nemtudom..homályos tekintettel néztem körül.s komolyan el kellett gondolkodnom hol vagyok s egyáltalán mivaaaan? – tegnap azért jobb volt.-állt a farkam ezerrel és eN-re gondoltam, tizenkilenc lehetséges helyzetben keféltünk, végig gondoltam az összeset.(magasles, konyha, medence, autó, történelmi romok, solarium…stb) -kibaszott fasza volt vele a sex.-sohaseholsenkivel nem volt olyan jó mint vele s imádtam nézni dugás közben, ahogy a sportosan izmos teste megfeszült s kéjesen elalélt alattam v.épp felettem, mikor hogy… nem úgy mint eM-el.akivel csak sötétben csináltam.-szerintem fel sem állt volna ha látom… -most megpróbálom összeszedni magam, életet lehelni testembe mert tanulni szeretnék, muszáj tanulni, kell. tegnap csak olvastam. mikor nincs energiám a leckéhez, akkor csak olvasok, most éppen a Suttogó-t. élvezem, nagyon jó fordítás kellemes olvasni, még ilyen angolgyengének is mint amilyen én vagyok. de épp elég ha olvasok. néha kiszótárazok egy-egy szót, ami többször felbukkan és már zavar, hogy nem értem. aztán megyek tovább.lazán.férfiasan … (ez a vége igen nagypofájú lett…)

Reggel? vagy hajnal?

Reggel? vagy hajnal? életvitelemnek mindenképpen éjszaka van.igaz, már kivilágosodott, azt is látom, süt a nap.minden jó lesz.süt a nap, akkor nem lehet baj.-felébredtem, nem is tudom miért ilyen korán.-igaz a nagyfaluba indulok, csak hogy ne legyek már itthon.egy kicsit el innen.sok dolgom nincs.tulajdonképpen semmi sincs.de a nemzetibe benézek, van ott egy kiállítás ami érdekel.aztán talán tekergek.is.ha úgy hozza kedvem, még nem tudom-bár gyűlölöm azt a várost-rettenetesen nagy, mocskos és büdös.és iszonyúan sok az ember, mindig és mindenhol.-aztán arra gondoltam, hazafele beugrom fehérvárra és megérintem rnyuszi karját… aztán eljövök.nem mondok semmit sem, belenézek a szemébe és kész.nem is mondom meg neki ki vagyok.-szerintem észre sem fogja venni.nem is célom hogy észre vegyen.-fantom vagyok.immár.a jobbik oldalról.aztán ki tudja, jobbik e a jobbik, bár ebben az országban ezzzel akifejezéssel csinján kell bánni.jobbik.pozitív szó itt rettenetet jelent.szörnyű.iszonyat ahogy megyünk bele az ország elveszejtésébe.önként és dalolva, micsoda faszkalapok atyagatya, micsoda faszkalapok.és nem fog változni a helyzet, nem is tud változni, mert minuszban az inteligenciahányados… de ezt jobb ha abba hagyom mert keseregni nem akarok, hisz jól van minden. nekem igen és csak ez számít, leszarom.mindent leszarok.-lányom kérdezte tegnap: apa, mi az? barna és büdös? -jaj.. háááát a kaki.. neeem és közben vigyorgott ezerrel: a medve. -szerti a vicceket, egyáltalán szeret nevetni, sokat nevet és humorizál, nekem is folyton viccekkel kell készülnöm, hogy legyen mindig a tarsolyomban egy két ismeretlen, de ez sem olyan fontos, hisz azt is szereti,ha a már unásig felemlegetett vicceket újra elmondjuk és ő ugyan olyan elánnal nevet rajtuk, mint először.. édes, nagyon édes és boldog vagyok hogy van.ő a biztos pont. a tutti, a stabilitásom alapja, ő az aki feltétel nélkül szeret.bizony van ilyen ember és ezért már érdemes élni…

Hol a sztori?

Hol a sztori?-kell a sztori.a sztori. -mindig kell valami sztori. az embernek sztori kell.lételem.az hatodik elem… -nincs sztori- másfél órás telefonbeszélgetés volt. némi mosolygós poénos mondat után számonkérés.düh és szitkozódás -holnap feljössz kávéra? -nem… sírás.nyafogás, követelőzés.meg a bezzeg és hogy akkor egyáltalán minek? miért én? engem? -becsaptál és környéke -holnap feljössz kávéra? -nem… felelősségáthárításezerrelés lelkiismeretfurdaláskésztetés.. hallgat ok -szóval nem? -nem… szia, szia………… ….. ….. .. .
százbolhaszázbolha egyszer jó
a telefonbeszélgetés óta nem láttam, nem hallottam felőle. nem is hiányzik, hisz akkor sem kellett igazán, mikor volt. mert volt csak volt próbaképpen, csak dugásra volt. meg bujálkodásra jó volt. beszélgetni sem akartam vele igazán soha. nem az én sílusom nem tetszett soha. nem akartam tőle semmi egyebet tőle soha. csak teszteltem magam, milyen az érzelem nélküli sex, tud e működni egy kapcsolat csak a néhasexre építve és no program és terv. próba volt és lám. bebukott. ennyi. semmit nem bánok és sajnálok. megtörtént és nem én követtem el- nem történt meg, holott én követtem el…
Hol a sztori? -kellene egy kis sztori. -magam vagyok és vágyom a sztorira.bár munkám van elég…

Megöleltem…

Megöleltem. alig értem át. olyan furcsa érzés kerített hatalmába… -nagyon azt éreztem, basszus de nem jó helyen vagyok! -el innen… pedig azért mentem, hogy kicsit kedves legyek. meg mert hívott kávézni. hideg volt a kávé, ő meg zavarban volt. meséltem neki mennyi munkám van és hogy este a barátaimmal meccset nézünk és valszeg befogunk nyomni, mert nem csak mi leszünk, hanem egy csomó unicum is lesz ott with many beer… nem állok jót magamért asszem. -éreztem, mondani akar valamit. aztán mégsem.. végül megöleltem és megpusziltam, erre nekem esett, miért vagyok olyan mint az öregek, puszi… távolság. puszi. hátveregetés.-minden jel arra mutat, nem közeledem, érezte ezt… aztán csak annyit kérdezett:
- Szerinted van értelme?
- Minek? -adtam az értetlent, pedig kurvára tudtam, mit jelent a kérdés… álltunk az ajtóban. minek? ismételtem meg a kérdést.. aztán eljöttem.
Pár perc múlva felhívott, küld egy mailt, legyek szíves mindenképp válaszoljak rá, ne úgy mint ahogy szoktam, hetekkel később.-jó. válaszolok.. most várom azt a mélt. de még nem jött… de nem is kell jönnie, tudom mi lesz benne és azt is tudom mit fogok válaszolni rá… egy szó lesz, könyörtelen…
tetszik ez az iméles megoldás.. legalább nem kell a szemébe néznem, hogy én milyen gané vagyok…

Amikor a baszás…

Amikor a baszás kötőanyagként dolgozik egy kapcsolatban, az régen nagyon gáz. ha semmi más nem tartja össze immár a kapcsolatot, csak a sex… mi értelme van? mi lesz később amikor a léleknek kell dominálnia? -persze a sex az értelme, meg hogy ne legyek egyedül…? de ugye ez nem komoly, nem lehet komoly… a sex nem lehet cél egy boldogságra törekvő kapcsolatban… a sex csak akkor lehet főszereplő, ha olyan emberek alkotják a párost, akik már leszámoltak mindennel, nem akarják a középeurópa legirigylésreméltóbbházasságát felmutatni, csak élni akarnak és dugni.
ez lennék én. illetve az egyik… hogy ebben a kapcsolatban eM micsoda? nem is tudom, áldozat talán? nem az nem lehet hisz mindennel tisztában van, jó neki ez így, todom, végre valaki megdugja tisztességesen és a kedvenc reggeli szopása sem marad el… De reménykedik… mint szakavatott barátaim, női olvasóim mondják a nő egy idő után mindig reménykedik és kombinál… és ez a lételeme, hogy kombináljon akkor a férfi jobb ha felhagy minden reménnyel… mert nincs az a cselszövés amely a női agyvelőt kicselezhetné… ha kombinál akkor az el is éri célját. tudom… lassan és biztosan.
nem lehet nem emlékeznem arra, amikor én is áldozatául estem és mondanom sem kell már később, mikor kiszálltam a kapcsolatból nagyot buktam és esélyem sem volt enyhíteni a károkat s nem segített a dugás, szopás sem …. semmi. kedvem sem volt már hozzá, pedig felkínálta a puncit, tegyek vele amit csak akarok… nem volt kedvem semmihez vele kapcsolatban… lóggó farokkal somfordáltam el…

Egyszer felébredtem…

Egyszer felébredtem illetve arra eszméltem, hogy keményen döngetem hátulról, melleibe kapaszkodtam, le ne essek az ágyról s akkorát élveztem, hogy lezsibbadt mind két fülem is. aztán visszasüllyedtem a DT-be… majd reggel megint azzal ébresztett, hogy orálban vagyok.. és hozta a kávét is. no meg beszélgetni akart… a tervekről akart beszélgetni én pedig nem. -ezért aztán hirtelen felugrottam az ágyból és leléptem… igaz, előtte még hosszan ölelgetett. biztosan jó voltam az ágyban, mert nagyon hálás volt… gondoltam időt nyerek… de nem, mert néhány óra múlva felhívott, hogy este újra hív, legyek szíves vegyem fel a telefont, mert kiakarja beszélni magából minazt ami benne van most a nagy dugások után…
bassza meg! megint lelkizni fogunk. nem akarom megbántani, de nyiltan fogok beszélni, hogy kétségek azért ne gyötörjék semmi képpen sem. viszont nem is olyan rossz vele. csak nem az esetem…-nekem kicsit nagy. de birom a hatalmas melleit. bele sem fér a tenyerembe. és kemény is. ezt nagyon bírom! -de kötöttséget nem akarok. már előre megőrülök, ha arra gondolok, hogy amolyan megalkuvás gyanus helyzetbe kerüljek, mert azt akarom, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon…
nehéz ügy lesz… mindjárt hív… faszom ki van!

Megyek dugni…

Megyek dugni…
semmi terv csak dugás. semmi más nem érdekel. azt mondta főz is ha akarom. nem akarom. csak nasit szeretnék és vörösbort no és cicit és puncit… persze nem olyan sima az ügy, mert nem tetszik. ezért kell a vörösbor. de kurvajólennehajónőlenne -persze akkor nem lenne abban a helyzetben, hogy arra várjon epekedve, mikor tolom fel a pofám végre és bocsátom rendelkezésére a farkam – de most én vagyok az élmény… valamiért tetszem neki, pedig nem tettem semmi olyat amiért szeretnie kellene, sőt, csak kihasználom kívül-belül… még nagyon kedves sem vagyok. mindegy, ő tudja. nekem ez így jó. más nem érdekel. és a távolságot is megtartom, mert nem akarok semmilyen bonyodalomban részt venni. igaz erről már lekéstem, mert folyton zaklat a terveivel, puhatolózik mi a szándékom. igaz még nem omlott össze mert nincs szándékom a dugáson kívül -csak ne hogy túlságosan berugjak, mert holnap még lehet hogy elugrom a nagyfaluba, ha olyan hangulatban leszek…

Tervek nélküli sex…

Tervek nélküli sex, ez kell nekem tőle és mástól is.
De nem. Ő folyton variál, méricskél, vizsgálódik. és tudakozódik. meg
Kombinál.
Folyton jár az agya. Nő.
Oszt-szoroz… tudtam, hogy ez lesz.
A távolságot tartom ezerrel, de már hiányzik a sex megint.
Megpengettem, felmegyek hozzá.
Most örül. Csend van, mert megnyugodott. Felmegyek hozzá.
És folyton bepróbálkozik, hogy van e tervem, ha van, milyen tervem van s csodálkozik ha azt mondom, nincs tervem, vele nincs, senkivel sincs… vele különösen… eszembe jut? igen, hogy ha szeretnék dugni… más tervem nincs vele. nem szeretem. egy cseppet sem. de elfogadom, ha sexuálisan kielégít…
szerintem kurva vagyok. s ez jó. nem vagyok hajlandó érzelmekbe bele menni. sex és más semmi… talán még dumálni sincs kedvem vele.
én ezt választottam és ő ezt elfogadta.
miért kell mindig kombinálni?
miért kell folyton tervezgetni? nem akarok terveket!!!! megőrülök a tervektől..
valaki védjen már meg a tervektől!
csendben voltam két napig. aztán feladta duzzogását. mosolyogtam és megígértem, szombaton felmegyek hozzá. hagyom hogy kielégítse magát és aztán engem is…
jó lesz ez így… más nem kell tőle.. ja, de igen egy kávé majd vasárnap reggel.. az kell még. más nem.

Készülődik a csűrhe… M15.

Készülődik a csűrhe, ünnep lesz. megint. ünnep lesz… már nem vagyok hajlandó kitűzni a kokárdát. mert megszégyenítették. tavaly sem és előtte sem tűztem ki. belül élem meg, mint amikor táncolok a himnuszra… Pelikán elvtárs aggódik, mert fokozódik a nemzetközi helyzet… micsoda helyzet, fokozódik. menni amerikába cipő nélkül? basszus, micsoda probléma. mezitláb menni amerikába, mint a hercegek. kalap és a dinnyehordók… szerintem egyszerű embereknek a legjobb a világon, egyszerű halál a szép életben, félelemmel töltődve. -megtanultam vele együtt a verset, akarta, ő akarta tanulni, s vele együtt megtanultam én is. nem bonyolult… mondta és megtanulta. jön a tavasz megy a tél, kicsi medve üldögél. kibújak vagy bebújak. ez a gondom óriás. ha kibújok jót eszem. ha bebújok éhezem… még sem tanultam meg. nem sikerült. de nem is nekem kell megtanulni… még szerencse. – lassan és biztosan egyenesedem fel poraimból mint a tavaszi hajtás úgy születek újra. szeretem ezt az állapotot. voltam lent és fent. is. most pedig új hajtásként zöldelek. olyan harsány zöld leveleim vannak és a tisztakék ég felé török rendületlenül, hogy aztán a madarak pihenjenek meg nekem… -sokáig hallgattam a füttykoncertet. az illatot is éreztem már tegnap este, igen a tavasz illatát s ha azt megérzem így tavasz kezdetén akkor már biztosan az lesz, visszafordíthatatlanul tavasz lesz és március tizenötödike…

Dög fáradt vagyok…

Dög fáradt vagyok, fáradt vagyok mint a dög. mintha nem is élnék. szinte alszom azonnal, két gondolatom közt esek k………… és mintha mi sem történt volnavagy a múltkori az a melyik kllllllllllllllllllllkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkk … mint amikor az embernke leesi k a feje. és azt hiszi semmi nem történt mert nem fáj és cask úgy simán kattanok  l . és menni kéne, menni kénel .milyen az illata. és táa  szóval tapintatosan csak azért is kicsit hívogatdl ezért oolyn kezdetleges.szép kazccsolat.llllllll megint bele – bele alszom és a lllllllllllllllllllllllllllllllllllll már megint egy óra van.. soha semmire nincs idő…. űvöltve hagyta el a termet– nos megyek aludni, lenne mit meésllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkk jóéjszakát nekem

Igen, szemét vagyok…

Igen, szemét vagyok, legalább is én azt gondolnám magamról kívülállóként s milyen jól érzem magam. milyen jó, ha a dolgok úgy alakulnak ahogy én akarom, nekem tetszik. és nem agonizálok, görcsölök, mint tettem mikor eL volt az érzelmeim tárgya. most más a tárgy és agonizálás nélkül, mert nincs érzelem sem, csak tárgy van s ez jó. -bassza meg! milyen köcsög vagyok és milyen jó köcsögnek lenni. bár nem bántom, nem akarom bántani és nem is ígértem semmit, nem hitegettem sem. tudta, nekem csak ennyi kell s bele ment a játékba. most meg hogy többet szeretne, akar… én viszont nem akarom. mi lesz ebből?. nem tudom, de annyira nem is tud érdekelni…-lefoglalnak a bunkó emberek görcsei. munkahelyem bunkói mindent visznek mostanában.lelkem az övék, nem tudok tőlük szabadulni, mert nem is lehet. rámtelepednek és azt akarják forduljak ki. felettem a bunkó és én nem tudok jobban fordulni, mert ő van letapadva ezer évvel. atyagatya mekkora faszkalapok vannak vezető pozícióban. és pofázik olyan dolgokba amihez halvány fingja nincs. nos én elkészültem immár. nem tudom mit gondoljak és mit tegyek, mi legyen a stratégia. kivárok még. aztán majd meglátjuk… a bunkótól ments meg Uram minket!

Amikor a gyilkos megdöbben…

Amikor a gyilkos megdöbben, hogy áldozatának ugyan olyan érzései vannak mint neki. család, szeretet. símogass meg mindenkit helyettem, mondja az áldozat. és emberibb mint valaha… a gyilkos? hiszi, hinnie kell igazában, jogosságának a kivégzésnek. és ott azok az emberek, akik belehulltak a vízbe, immár halott testként… ők is szerettek, szerették őket és valaki várta őket haza. ha van haza… s ha nincs haza… fantázia panaszlakat. a fantázia megvéd, engem mindenképp megvéd. hiszem hát képzelem… -széthajszolt lelkemmel alig vagyok. sok volt ma mindenből, épp elég… kicsicsillagom ma fényesen ragyogott, fényesebben mint valaha. sokáig álltam az interspár parkolójában s néztem őt. hatalmas volt és ragyogott. nem is tudom. levenni szemem nem bírtam hát csak bámultam, bámultam, bámultam… hideg és beletörődő, formális. Aldo Moro levele a pápához. ilyen lett. feltételek nélkül.. nehéz világ ez. már mindenen túl van ez a társadalom, lezüllött erkölcsileg, morálisan… jaj de nagyon fáradt vagyok… ringass el ó halál. senki se jő. senki se vár, ringass el ó halál… -érdekes, ha fáradt vagyok, folyton a világvége hangulat uralkodik el rajtam. mintha mennék. el mennék és imádkozhatnék, de nem teszem, mert nem tudok és nem is akarok. minden nemű ima helyett könyörög az ember eleget észrevétlenül, csak úgy…

Eszemfaszom megáll…

Eszemfaszom megáll, kikapott a reál…akkor ki a király? (real-liverpool 0-1) -valaki mondja meg milyen az élet, valaki mondja meg miért ilyen? már miányzik… basszus, már hiányzott, hogy nem jelentkezik, egész nap semmi a reggeli kávé óta… aztán az előbb jött egy esemes, jó éjszakát… neked is és még mellékeltem egy mosolyt is… mert már mennék hozzá… csak még nem tudom melyik éjszaka lenne jó. vagy megint a szombat este kellene felmennem hozzá. vár. folyton vár. és én mennék már… hiába állat az ember, mindenképpen… s  pasi dugni akar, a nő pedig azt akarja, hogy megdugják. aki az ellenkezőjét állítja, az hazudik. pedig más is érdekelheti az ember gyermekét. például, hogy miért ölik a romákat? hogyan éljük meg az elszegényedést? ki a hibás és miért éppen ő? – az este műsorvezetőnője kúrva jó csajszi… tetszik. bár nem tudom ki tanítja őket beszélni, de úgy kommunikálnak, hogy nem mozog a szájuk. érdekes. ez érdekel. miért? miért ne? ? ? ? ez az amerikai kérdés. miért ne? csak. just because

Temetni délben…

Temetni délben… nem is tudom… Máté Péter és a Rózsi énekel. Dessert egy kis Jimmy. Rengeteg ember ácsorog némán, egymást bámulva, “Te is itt vagy?” Van egy olyan érzésem, hogy sokan értik a lényeget… igaz nem verseny ez, de mégis… vajon ki lesz a következő? Nem gondoltam volna, hogy ilyen sokan eljönnek… sok ismerős és még több ismeretlen ember…még a koporsót sem látom, nem is bírok közel kerülni hozzá. De minek is közel kerülni hozzá? Amikor még élt sem voltam hozzá oly közel. Tiszteltem, tisztelem a munkásságát, nagy név a városban. Ismerni, nem ismertem. És most temetik, délben… nem is tudom… lehetetlen időpont mondhatom, és persze hosszú mint a rétestészta. Szívhez szóló búcsú porgári módon, minden féle szép és jó felemlegetve és aztán az egyházi szertartás, meglepően felvilágosult papi beszéddel. Éhesen és agyonfázva távoztam s  mindez felerősítette bennem a napok óta érzett szomorúságom. Mindenért és mindekiért szomorú vagyok. Általános csömör az emberektől. Olyan érzés ez, hogy elkeseredésemben igent mondtam eM-nek. Nincs tervem, sem gondolatom vele kapcsolatban. Megiszom a pezsgőjét és nála maradok éjszakára. Belekúrok a világba.

Elképzeltem, ahogy a …

Elképzeltem, ahogy a beszari számítók megköszöntik a sárkányt… mert megköszöntik, mert beszarik és képmutatók. Szidják mint a bokrot de félelmükben kinyalják a seggét… és ők az én munkatársaim… s a két err jegyében, a sárkány megjegyez… évek múltán is tudni fogja ki mivel és hogyan nem… esetleg… de én nem. Tüntetőleg maradtam távol a kollektív seggnyalástól, nem bírja a gyomrom. Meg a derekam is egyenes, még… Krisztával pedig véletlenül kétszer összefutottam. Mindkétszer az Interspárban. Hiába az Interspár egy jó hely. Krisztákkal lehet ott találkozni, különösen mikor az ember nem is számít rá. Persze nem a térdelőkriszti volt az és nem is a zavarodott elméjű hákriszta, aki évek óta olyan szekér után fut amelyik biztosan nem veszi fel. De ez nem érdekes immár, hanem az, hogy szomorú volt és szerintem kicsit csalódott is. Megszenvedte a válást és most sem boldog. Nem működik igazán az új partner. Mert az új partnerek már csak amolyan pót, pót akármik. Amikor az igazi oda van… de ki tudja mikor melyik és ki az igazi. Lehet hogy nincs is, miért lenne.. miért ne lenne? ha már oly fenemód optimista fazon vagyok… Hol van az előírva, hogy kell lennie. Talán az ember csak kinevezi az aktuálist amolyan megnyugtatásképpen. Hogy ne maradjon nyitott a kérdés. S ahogy fekszik a fűben, arccal lefelé, mondtam is neki: a vesztedbe futsz… Nagyon megijedtem mikor elvágódott. Néztem nem vérzik e az orra, de nem. Szerencse. Hogy tudott így elvágódni… nem is értem. Pedig nem ivott vörösbort, mint én. Mert én igen. Nem is keveset, de most kell. Jó hogy van. Adtam vért és kell az utánpótlás. Hiába ittam annyi unicumot tegnap este. A sört meg nem bírtam. Olyan nevetséges! Képtelen voltam egy fél literes dobozos sört meginni az este. S mivel éreztem, hogy így nem fogok berúgni, szorgalmaztam még több unicum elfogyasztását. (hogy én hogy tudok undorodni az unicum utóízétől! nagyon finom, de szinte undorodom tőle, annyira jó… ciki szerintem… Aztán lassan leragadt a szemem. Néztem még kicsit valami endékás tornászfilmet és aztán eltettem magamat holnapra… bár kicsit finoman fogalmaztam, mert az nem amolyan sima eltevés volt, mint általában. Nem. Belezuhantam néhányszor és már csak a mit tudom én mi volt az ami segített. Azt hiszem elveszítettem az eszméletemet.

Amikor van kedvem…

Amikor van kedvem csinálni valamit, akkkor nincs időm. Amikor van időm, akkor pedig nincs kedvem semmihez sem. Nem jól van ez így s ha tudnám az okát, akkor biztosan odahatnék, hogy másként legyen. De nem. Nincs másként, régóta nincs. Pedig lenne mit csinálnom, és szeretném is csinálni, de nincs kedvem. Ebben az egyészben az a legjobb, hogy azt csinálok amihez kedvem van. No persze ez sem igaz. Nem is lehet az. Most például van kedvem az íráshoz de nincs semmi amit érdemesnek tartanék arra, hogy leírjam. Pedig az is valami, ha nincs semmi. Tudom. Fontos. Majszolom a vörösborom, vért adtam, kell az utánpótlás. Kicsit zsong a fejem tőle, de nem baj. Tanultam is, de hog y lehet hatékonyan tanulni este kilenckor egy átdolgozott nap után? Természetesen belealudtam. Jól esett. Most pedig megint az lesz, hogy hajnalig nézegetek, mint süket disznó a búzában. Ez sem baj, mert tapasztalat, hogy vannak érdekes dolgok a tévében, mondjuk hajnali kettő és három között. Láttam már olyat, bár tudom, nehéz elhinni. Magyar Televízió meg a tévékettő. Nevetséges mint a parlament… igen így kisbetűvel, parlament. Mert semmi nem indokolja, hogy nagybetűvel írjam. Olyan mint a spejz. Tele van köcsögökkel. Balkezes és jobbkezes köcsögökkel. Nem tudom mit vétettünk, hogy nekünk ilyen országgyűlés (kisbetűvel) dukál. Biztosan van valami vaj a fejünk felett és bünti van. Mindenesetre választani illetve válogatni, azt nem tudunk az biztos. Megérdemli az ország. Ez van. Ilyen hely ez. Szar. Milyen szar hely ez is egy olyan szar hely. De nem panaszképpen írom ám ezt itt, mert én jól vagyok és szarok rájuk. Nem érdekel egyiknek a csomagja sem. Kikapcsoltam őket s szerintem ez az ami nagyon fáj nekik. Csak a dolgaimra koncentrálok és jól van ez így. Elvégre nem foglalkozhatok mindennel. Nem érdekehet minden. Nem forgácsolódhatok szerteszét. A dolgaimra kell hogy koncentráljak és akkor béke van. Lelkem nyugodt. Harmónia és szeretet. Ez is egy nagy baromság. Szeretet. A múltkor láttam egy embert. Szeretetből volt kifordulva az egyik szeme. Úgy tűnt nem hiányzik neki. Nekem sem. Elvégre az ember meg van szeretet nélkül is. Vagy nem? Nem hát. Mindenkinek szüksége van némi pozitív visszajelzésre. Különben kérges lesz a lelke és nagyon gyűlöli majd a világot. Pedig ráfér. Megérdemli. Az idő is egy köcsög. Utolsó putrogány, szemét geci. Mit kezdünk ennyi köcsöggel? Népi iparművészek sem tudnak annyi mázt előállítani amennyivel átlehetne színezni őket. Mennyi baj van. Tele vagyunk problémával. Pedig én jól vagyok. Köszönöm szépen. Elvagyok. Nélkületek. is.