Zokni

van egy fiókom.. hegyekben áll benne a zokni.ezt ma állapítottam meg miközben alsógatyát kerestem… iszonyúan sok zoknim van, legutóbb a nőm hozott kb 5-6 párat, hogy legyen… érdekes, a nők ha valakit nagyon szeretnek, ellenállhatatlan vágyat éreznek, hogy zoknival lepjék meg szívük választottját… szóval, a aki nagyon szeretve vagyon, annak sok zoknija van

Bölcselet

“Emlékezz erre: törekvésünk abban a reményben gyökeredzik, hog yelérjük, amire vágyódunk, ellenszenvünk célja pedig az, hogy bele ne essünk abba, amit kerülünk. Aki kudarcot vall törekvésében, az szerencsétlen, de még szerencsétlenebb az, aki olyasmibe bonyolódik, amit kerül. Ha csak olyan dolgokat kívánsz kikerülni, amelyek a hatalmadban vannak, s a természettel ellentétesek, sohasem fogsz nem kívánt dolgokba bonyolódni, de ha a betegséget, a halált és a szegénységet akarod kikerülni, akkor szerencsétlen leszel. Fojtsd el ellenszenvedet mindazokkal a dolgokkal szemben, melyek nincsenek hatalmunkban, és vidd át az olyan dolgokra, amelyek hatalmunkban vannak és a természettel ellentétesek. Egyelőre, (míg nem ismered a helyes élet elveit), száműzd teljesen a törekvést, mert ha olyasmire törekszel, ami nincs hatalmadban, szükségszerűen szerencsétlen leszel;
az olyan hatalmunkban lévő dolgokról pedig, amelyekre szép dolog törekedni, még nincs fogadalmad. Csak vonzó és taszító ösztöneidnek engedj, de ezeknek is könnyedén, válogatással és kényelmesen.” (Epiktétosz)

Lost – once more Kurvapecér

Kurvapecér eltünt.
Sokat gondolkoztam ezen, miért? mi történhetett? hogy egy hatalmasan nagy energiával megépített, jól bevezetett blog tulajdonosa, egyik pillanatról a másikra eltűntet minden nyomot, ami valamilyen kapcsolatba hozható “munkásságával”.
Talán otthon lebukott?
Ahogy már csepegtette az infókat, otthon nem volt minden rendben…

Végül is arra jutottam, hogy a blog, “Egy Kurvapecér naplója” már nem az volt aminek szánta… nem az a közönség látogatta akiknek szánta, egyre több nőnemű olvasója volt, és persze egyre többen ítélték el azt a fajta erkölcsi normát, amit képviselt. Kitelt a becsülete, ellaposodott, sivár és sekélyessé vált, mint talán a létrehozójának lelke. S Qpec barátom látva ezt, elment a kedve az egésztől. S hogy megszüntette, mindenképp vereség. Nem volt benne elég elhivatottság, érzelem és lélek, hogy kitartson ama gondolatiság mellett, amely a “kurvázni jó” életvitelt hivatott népszerűsíteni -s megvédje azt- amelyért oly fenhangon szált síkra még a blog indítása kezdetén. Elbukott.
Ezzel együtt sajnálom.
Hiányzik.

Kama Sutra – A Tale of Love

Az életnek mindig igaza van.
Summázhatom a lényeget, mely egybe cseng a gondolatommal, mely szerint “Minden úgy van jól ahogy van, mert minden úgy van, ahogy jó. Tanuljuk az életet, örömünk is van benne közben, de kapunk sok fájdalmat is, és ezek jó hogy vannak, mert általuk gazdagodik lelkünk és tudatunk, egyéniségünk. Érzések amik folyton kísérnek bennünk és mindenkor van egy érzés, amely belülről jön és ezek az érzések nem más mint jelzések. Jelzések arról tanúskodnak, visszacsatolnak, hogy éppen az amit csinálunk éppen jó e nekünk vagy sem… ha jó az érzés akkor minden amit csinálunk jó nekünk. Arra kell törekednünk, hogy minél kevesebb legyen a rossz érzés, ne csapjuk be önmagunkat…
Arról nem is beszélek,  hogy a punci körül forog a világ. Ez a film ezt a tételt is megerősíti…

“sohanemlátotttalánbarátaim”

A mai az első este, hogy kissé lehangolt vagyok és magányosnak érzem magam.
Ebben részben közrejátszik a “sohanemlátotttalánbarátaim” kapcsolatának alakulása. Kísértetiessen hasonlít az N-nel való kapcsolatomhoz… S mikor arról olvastam, hogy szakítás van, nem lepődtem meg. Benne volt a levegőben, aztán az is kiderült, hogy mi váltotta ki a végső összeomlást. Azt hiszem a fiú nem fog tudni elboldogulni azzal a lelki teherrel amit számára a lány előélete jelent, mert olyan, szóval így van összerakva. Igaz most szent a béke, de azt gondolom, hogy ha nem számolnak el egymással nagyon, mondom NAGYON ŐSZINTÉN akkor valóban csak kárász életű lesz a béke és hamar jön a végső és nehéz s nagyon remélem nem mocskos szakítás…

S hogy miért vagyok oly szomorú?
Azért mert tudom, hogy nem fog nekik sikerülni. Mert a fiúban oly mélyen gyökerezik a féltékenység, hogy csak ideig-óráig fog tudni uralkodni magán… csak idő kérdése, mikor esik neki a lánynak újra, hogy bizonyos dolgokat megváltoztasson rajta, hogy hozzá hasonlóvá tegye és ezáltal birtokolni tudja, illetve felügyelni még a gondolatait is. S persze ez nem egy kispálya, mert a lányt is kemény fából faragták. Muszáj is neki keménynek lennie, legalább is kifele ezt kell mutatnia, mert vele is kemény az élet és ha nem keménykedik ellenében akkor a jelen viszonyok közt nem tudna életben maradni… Én nem tudnék az biztos. Ennél sokkal jobb körülményeket hagytam el a lelki békémért. S most jól érzem magam. De félek, hogy eljutnak oda, mikor jobban fogják érezni magukat ha nincsenek együtt. A sex nem minden. Egy darabig gyógyír csak a problémákra. Aztán már nem segít az sem.

Persze szeretném ha nem lenne igazam. Az volna a jó. Ha tévedek. Ebben az esetben, szinte kívánom azt, hogy tévedjek.

Csak pozitívan 2

“Panaszkodtam, hogy nincs cipőm, amíg nem találkoztam olyannal, akinek nincs lába.” (perzsa közmondás)

Most elmegyek…

sielni…
még sosem csináltam ilyesmit, ezért egy kicsit ideges vagyok… ráadásul vele megyek és ez is kissé nehezíti az ügyet, mert ilyenkor vissza szokott élni a helyzettel… vagy féltékennyé akar tenni, vagy bebizonyítani hogy különösen nem számítok neki, nála sehol sem vagyok… szóval van okom némi aggódalomra, de elhatároztam, hogy nem szívok mellre semmit, ráadásul ha a fentebb említett dolgokat elköveti, erősödöm csak abban az elhatározásomban, hogy soha semmivel sem többet… ennyi … a határon vagyunk… ha többet szeretne akkor másra van szüksége… nekem a lányomra van szükségem…

Ész és Érzelem

Szóval jó lenne ha valaki válaszolna a kérdéseimre, mert én nem tudok s hát sokaknak ártok a határozatlanságommal. Mert csinálni kellene, menni tovább mert nincs más választásom… előre és folyton csak előre mert a tapasztalatnak kell hinni és az embernek az eszére kell támaszkodnia, mert az érzelmek már kopottak és hát mi lesz később mikor ez sem lesz… és ha erősen odakötöm magam akkor meg már majdnem lehetetlen lesz a tovább lépés … most kell menni, hisz az első szakaszban nyilvánvaló hogy …
Közben nagyokat alszom s azt sem tio
Nos akkor most eggyi…