Csodálatos reggel

-ben volt ismét részem… kölcsönösen elégítettük ki egymást, először én őt és aztán ő engem… megfigyeltem, szereti és felizgatja ha kicsit erőszakoskodom vele, kemény kézzel szorítom le a párnára miközben élvez s ilyenkor még nagyobb a boldogsága… (persze, biztosan minden nő szereti ha a pasija finom keretek közt erőszakosan nyomul) aztán én következtem, mélyen a torkába eresztette a farkam.. ezt nagyon tudom élvezni… aztán muszáj volt megharapdálnom, oly finom mindene, legszívesebben széjjel harapdálnám a gyönyörűségtől… imádom a reggeleket vele.a reggeleket is imádom vele… még akkor nyomulok rá, mikor még alszik s ilyenkor arra ébred, hogy már benne vagyok.s ez hatalmasan tetszik neki… szóval csodálatos volt a mai reggel is

QuickPress

még sosem próbáltam, hogy is működik ez a funkció…

Zokni

van egy fiókom.. hegyekben áll benne a zokni.ezt ma állapítottam meg miközben alsógatyát kerestem… iszonyúan sok zoknim van, legutóbb a nőm hozott kb 5-6 párat, hogy legyen… érdekes, a nők ha valakit nagyon szeretnek, ellenállhatatlan vágyat éreznek, hogy zoknival lepjék meg szívük választottját… szóval, a aki nagyon szeretve vagyon, annak sok zoknija van

Mosógép

arra készülök, hogy veszek egy ilyen gépet… megint… pedig már megfogadtam, soha többet… aztán most mégis.
pedig egyszer mikor családban éltem.egyszer mikor anyámhoz költöztem.aztán mikkor új életet kezdtem… és most? most nem kezdek új életet, csak élem a jelenlegit és felmerült a mosógép hiánya.mert a nő szeretne mosni és már olyan ciki a szennyes ide-oda cipelgetése… szóval készülök, hogy ismét valamivel magasabb komfortra emeljem az életem, illetve az M-el közös életünket…

After pause…

.

..

… megint volt egy kis szünetem.no nem azért mert lenne valami bajom, csak úgy.. élek… élem az életem, kerek.mint a csokitorta és ilyenkor kevés lelkesedés van bennem az írásra… s ez jó vagyon így azt gondolom… ennek a blognak úgy is amolyan pszichológiai szerepet szántam, mikor nem volt talaj a lábam alatt, akkor kellett ennek az írománynak rendbe tenni ill. általal rendbe tennem a lelkem… most jól vagyok, boldog és kerek a világ mint a csokitorta

…

..

.

Vajon mi a helyes gondolat?

most a nyomott agyammal azon morfondírozom, szabad-e a múltban (mikor még én nem voltam) történtek miatt büntetnem bárkit is? – szabad-e neheztelni olyan tettekért ami ismeretlenül történtek és csak őszintesége miatt szereztem tudomást róla… milyen módon hat ki a múltban történt eset a mára? -érzem e hatását?
a választ önmagamban kell keresnem…
történt valami a nem is oly múltban, mikor még én nem voltam, olyan cselekedet, amit én erkölcsileg nem tudok elfogadni. tulajdonképpen semmi közöm hozzá. de tudok róla… persze, mindenképpen minősíti őt a múltbéli cselekedete! csak hogy nem így ismertem, meg… idegen tőle az ilyesmi, legalább is én így érzem.. ő nagyon szépen feldolgozta, különválasztja azt, mit miért tett… csak ennyi?
igen, azt hiszem helyesen teszi, csak ennyi… a jelen érzései a fontosak, az a fontos ami most van… s hogy mi volt mikor én még nem voltam? nem baj ha tudok róla, mindannyan változunk és életünk során teszünk olyan dolgokat is, amelyekre nem igazán vagyunk büszkék a későbbiekben…
s most ítéljem el e miatt? vessem meg? nem, hiszem hogy helyes lenne, bár még azt sem tudom, hogy mi a helyes cselekedet, gondolat ebben az esetben…

Új világ van, vagy csak mindig ilyennek kellett volna lennie és sosem másnak?

Kerek és boldog. Szerelmem olyan álomszerű. Fiatal, csinos, piszok jó alakja van, okos és hatalmasan nagyon szeret. Jó vele bármit is csinálunk, sétálni, beszélgetni, dugni, kirándulni, aludni, malackodni… ez a jó szex alapja  Mindene megvan és oda van értem. Elfogadja a helyzetem, vele él, bele éli magát, sőt, úgy ahogy azt kell még segít és akarja hogy jó legyen nekem…
Itt tartunk ma és most. Panaszra semmi okom, hózsanákat zengedezni arról, hogy mennyire boldog vagyok, pedig nincs kedvem, pedig tehetném… de valahogy akkor van kedvem írni, mikor depis vagyok. Tudom nem helyes ez a hozzáállás, hisz akkor kapok korrekt képet e világi életemről és lelkemről, ha a pozitív életérzésemből is lejegyzek egy s mást. Hát majd igyexem… asszem.

Pause kettő

.

.

.

Már nagyon hiányzik az írás.
S oly sokat kell – kellene – már írnom.
Csodaszámba megy az életem, magam sem hiszem néha.
Gyanus.
S milyen hülyeség, gyanakszom, fel-fel bukkan a kisördög, mikor végre nyugodtan élvezhetném boldogságom.
Ez van. Kibaszottfasza az életem, kerek és boldogságos.

.

.

.

Pause

.

.

.

.

.

.

Mostanában…

Mostanában olyan fáradt vagyok-hogy a nap bármely szakában egy pillanat alatt eltudnék aludni.mint amikor az ember lekapcsolja a villanyt. -katt és seképsehang…
Tegnap vettem egy palmolive tusfürdőt, épp olyat amilyet anno eN használt-(unk)-mint mazohista, azzal zuhiztam.mit mondjak.igen magas a léc…
Hamarosan három napot is együtt töltök a lányommal.fogunk kirándulni is és sokat lustizni is fogunk no meg majálisozunk is és bringázás is lesz a programban.valami végtelen nyugalom költözik a lelkembe, mikor vele vagyok.s ez olyan jó.valahogy így szeretnék, ebben a nyugalomban szeretnék elpusztulni…

Egyszer csak…

Egyszer csak elfelejtek élni.biztosan az lesz. jövök megyek és egyszer csak nem leszek. égve hagyom a villanyt, nem kapcsolom le a tévét, bekpcsolva hagyom a hangfalakat, nem állítom át a fűtést… egyszer csak a dolgom is elfelejtem elintézni és beszarok
a kurva életbe
a faszom kivan már
tényleg

Lehetett volna…

Lehetett volna az a címe is, hogy nyomott angyal… de nem lett. mert az agyam nyomott, legalább is eddig azt hittem, hogy az, de még sem az.hanem valami más baj van. asszem az idő. az a baj. mindenem nem működik ill.nyikorog.néha alig tudok felkelni az ágyról vagy épp a székről amit akkor ott éppen ülök.aztán ha mégis sikerül akkor meg menni alig tudok.olajozni kellene, de hogy kell azt csinálni?-próbálok mozogni, de mintha nem számítana.függetlenül mindentől letapadt vagyok. ezt kell feldolgoznom mostanában.hogy alig működjek. nem írom le azt a csúnya szót, ami jellemezné halmazállapotom. mert még is van némi önbecsülésem… visszafordítani nem tudom és nem is akarom.minap megkérdezték tőlem, ha újra csinálhatnám az életem hol és mit változtatnék?-sokáig gondolkodtam és nem sok minden jutott az agyamba.talán a feleségemmel máskép élném az un.családi életem, jobban megbecsülném… egyébként minden jól van ahogy van… szeretem az életem.

Nyomott aggyal…

Nyomott aggyal ébredtem… talán a fejemen aludtam.vagy magamra borítottam az egyetlen szekrényem.nemtudom..homályos tekintettel néztem körül.s komolyan el kellett gondolkodnom hol vagyok s egyáltalán mivaaaan? – tegnap azért jobb volt.-állt a farkam ezerrel és eN-re gondoltam, tizenkilenc lehetséges helyzetben keféltünk, végig gondoltam az összeset.(magasles, konyha, medence, autó, történelmi romok, solarium…stb) -kibaszott fasza volt vele a sex.-sohaseholsenkivel nem volt olyan jó mint vele s imádtam nézni dugás közben, ahogy a sportosan izmos teste megfeszült s kéjesen elalélt alattam v.épp felettem, mikor hogy… nem úgy mint eM-el.akivel csak sötétben csináltam.-szerintem fel sem állt volna ha látom… -most megpróbálom összeszedni magam, életet lehelni testembe mert tanulni szeretnék, muszáj tanulni, kell. tegnap csak olvastam. mikor nincs energiám a leckéhez, akkor csak olvasok, most éppen a Suttogó-t. élvezem, nagyon jó fordítás kellemes olvasni, még ilyen angolgyengének is mint amilyen én vagyok. de épp elég ha olvasok. néha kiszótárazok egy-egy szót, ami többször felbukkan és már zavar, hogy nem értem. aztán megyek tovább.lazán.férfiasan … (ez a vége igen nagypofájú lett…)

Reggel? vagy hajnal?

Reggel? vagy hajnal? életvitelemnek mindenképpen éjszaka van.igaz, már kivilágosodott, azt is látom, süt a nap.minden jó lesz.süt a nap, akkor nem lehet baj.-felébredtem, nem is tudom miért ilyen korán.-igaz a nagyfaluba indulok, csak hogy ne legyek már itthon.egy kicsit el innen.sok dolgom nincs.tulajdonképpen semmi sincs.de a nemzetibe benézek, van ott egy kiállítás ami érdekel.aztán talán tekergek.is.ha úgy hozza kedvem, még nem tudom-bár gyűlölöm azt a várost-rettenetesen nagy, mocskos és büdös.és iszonyúan sok az ember, mindig és mindenhol.-aztán arra gondoltam, hazafele beugrom fehérvárra és megérintem rnyuszi karját… aztán eljövök.nem mondok semmit sem, belenézek a szemébe és kész.nem is mondom meg neki ki vagyok.-szerintem észre sem fogja venni.nem is célom hogy észre vegyen.-fantom vagyok.immár.a jobbik oldalról.aztán ki tudja, jobbik e a jobbik, bár ebben az országban ezzzel akifejezéssel csinján kell bánni.jobbik.pozitív szó itt rettenetet jelent.szörnyű.iszonyat ahogy megyünk bele az ország elveszejtésébe.önként és dalolva, micsoda faszkalapok atyagatya, micsoda faszkalapok.és nem fog változni a helyzet, nem is tud változni, mert minuszban az inteligenciahányados… de ezt jobb ha abba hagyom mert keseregni nem akarok, hisz jól van minden. nekem igen és csak ez számít, leszarom.mindent leszarok.-lányom kérdezte tegnap: apa, mi az? barna és büdös? -jaj.. háááát a kaki.. neeem és közben vigyorgott ezerrel: a medve. -szerti a vicceket, egyáltalán szeret nevetni, sokat nevet és humorizál, nekem is folyton viccekkel kell készülnöm, hogy legyen mindig a tarsolyomban egy két ismeretlen, de ez sem olyan fontos, hisz azt is szereti,ha a már unásig felemlegetett vicceket újra elmondjuk és ő ugyan olyan elánnal nevet rajtuk, mint először.. édes, nagyon édes és boldog vagyok hogy van.ő a biztos pont. a tutti, a stabilitásom alapja, ő az aki feltétel nélkül szeret.bizony van ilyen ember és ezért már érdemes élni…

Sem fedél, sem törvény…

Sem fedél, sem törvény, sem szabadság, sem pénz, sem csillogás, sem meleg, sem hol, sem mikor, sem sem …
Semmihez sincs kedvem, fáradt vagyok… sok volt a munka ma is és csak egy lélekmelegítő, kikapcsoló filmre vágytam s tessék, véletlenszerűen ez jutott. egy depicsomag fájdalommal vegyítve.-pedig muszáj pozítívan gondolkodni. egyszerűen kell és kész… és lelkiismeretfurdalásom van, mert amikor csak egy kicsit bátorkodom lazítani, mert mondjuk semmihez sincs kedvem, akkor eszembe jut az a sok tennivaló, ami vár rám.-miért van nekem annyi tennivalóm?- miért kell nekem mindenfélét elvállalnom, felvállalnom? soha nem érek semminek sem a végére, soha soha soha soha soha soha… pedig csak lefeküdni és olvasni egy jó könyvet -erre vágyom nagyon, semmi másra…

“a lelkemmel nem tudok mit kezdeni”

Tanulj a tegnapból, élj a mában és reménykedj a holnapban…
ezt írta egyik spanyol barátom a blogjában.bejelöltem, hogy ez tetszik nekem.aztán arra gondoltam, mindenki így él.így kell hogy éljen..az egészséges lélek ez elvek alapján éli meg az életét.-a különbség abban van, hogy nem egyformán értjük meg a múlt üzeneteit, s a holnap miatti félelmünkben nem tudjuk lazán megélni a mát…
-volt egy csajszi anno.mellére tette a mindkét kezem.mintegy jelezne.dugjam meg… nem tettem, mert én hűséges férj akartam lenni. -most van tiszta lelkem és minusz élményem. és az az élmény most segítene… a lelkemmel nem tudok mit kezdeni…

Majdnem kurva

vagy is Majdnem szűz… ez a film címe… igen gyenge, amolyan magyar álmos film, ami igen jó témát dolgoz fel igen unalmasan… -ezt nézem már egy ideje, de minek? nemtom. csak nézem, igaz melette mást is csinálok, pl beszélgetek ezzel-azzal, csetelek… pedig már jó volna go to bed, mert fáradt vagyok.. . megfáradtam a hosszú hétvégébe, no meg a mai nagyfalusi kirándulásba, mert ott volt a táncháztalálkozó és néhány éves szünet után újra érezhettem a népzene csodálatosan bizsergető vibrálását… -basszus, nagy akció: az egyik pasit a csajszi lefújta zöld festék spray-vel. miközben a pasi éppen súlyt emelt, fekve és kvázi nem bírt védekezni mekkora baromság… mindeki elment aludni… még bírom, kicsit. szeretek sikertörténetekről hallani, olyan pozitívan töltött életkisérletekről… és mint állandó optimista, reménykedem is, hogy sikerül nekik… akkor költözz el. ez van. menj ahova akarsz -ez lesz, most szakítanak… nem is szeretik egymást. vagy talán csak nem tudják kimutatni. pedig beszélni és kimutatni kell… szerintem én féltékeny vagyok-azért nem akarok senkit magam mellé, mert féltékeny vagyok és ez fáj… ha már közöm van hozzá, birtokolni akarom. s tök jó hogy semmi közöm hozzá. – ma a táncháztalálkozóban jutott az agyamba, hogy milyen jó, nincs állandó nőm s legalább nem kell vásárfiát vennem senkinek sem.. gondoskodni sem kell -pedig mikor este hazaértem, igen egyedül éreztem magam… ilyenkor nem jó. aztán elfoglaltam magam egy kis angolházifeladattal… .. .

Amikor a gyilkos megdöbben…

Amikor a gyilkos megdöbben, hogy áldozatának ugyan olyan érzései vannak mint neki. család, szeretet. símogass meg mindenkit helyettem, mondja az áldozat. és emberibb mint valaha… a gyilkos? hiszi, hinnie kell igazában, jogosságának a kivégzésnek. és ott azok az emberek, akik belehulltak a vízbe, immár halott testként… ők is szerettek, szerették őket és valaki várta őket haza. ha van haza… s ha nincs haza… fantázia panaszlakat. a fantázia megvéd, engem mindenképp megvéd. hiszem hát képzelem… -széthajszolt lelkemmel alig vagyok. sok volt ma mindenből, épp elég… kicsicsillagom ma fényesen ragyogott, fényesebben mint valaha. sokáig álltam az interspár parkolójában s néztem őt. hatalmas volt és ragyogott. nem is tudom. levenni szemem nem bírtam hát csak bámultam, bámultam, bámultam… hideg és beletörődő, formális. Aldo Moro levele a pápához. ilyen lett. feltételek nélkül.. nehéz világ ez. már mindenen túl van ez a társadalom, lezüllött erkölcsileg, morálisan… jaj de nagyon fáradt vagyok… ringass el ó halál. senki se jő. senki se vár, ringass el ó halál… -érdekes, ha fáradt vagyok, folyton a világvége hangulat uralkodik el rajtam. mintha mennék. el mennék és imádkozhatnék, de nem teszem, mert nem tudok és nem is akarok. minden nemű ima helyett könyörög az ember eleget észrevétlenül, csak úgy…

Ha úgy akarom…

Ha úgy akarom, tele töltöm a poharam… tisztán, nem keverek bele kólát… ha nincs kedvem zsibbadni, akkor ötven-ötven százalákos keveréket csinálok, aztán a krémesek után jól esik… jól élek… elégedett vagyok és nem parázom a globális világgazdasági válság miatt. mindenki úgy is elveszít mindent, ha beüt a megsemmisülés. nincs menekvés azt gondolom, nem lehet megúszni… sajnos. akkor pedig, ha ez így van, legalább éljünk jól, élvezzük mindazt amit a pénzünkért kapunk, addig amíg kapunk valamit. később már mindegy lesz. nem lesz semmi sem és több időnk marad egymásra. nem nézünk tévét -eddig sem tettem- mert csak minden páros napokon lesz áram. sexelünk majd… kávéra vár holnap reggel… azt hittem viccel, mikor igent mondtam, most meg már nyomul. valahogy vissza kell fognom, mert már a kötődés réme lebeg szemem előtt. még nem kötődöm, de a hadmozdulatok arra irányulnak, hogy kötődjem… de nem akarok semmilyen nemü érzelmet. és minél jobban nyomul majd én annál inkább fogok távolodni. a távolságot én szabom meg. ezt nem engedem ki a kezemből… még egyszer nem. soha többé nem. soha többé… itt már én nem veszíthetek, mindenem oda van, hiába a gazdasági mentőcsomag, semmim sincs és ez így van jól. nem kötődöm és nem is akarok különösebben semmit, senkitől… függni végképp nem… ami megszerezhető azt meg is szerzem, nem fogok habozni, a többi pedig szóra sem érdemes… iszom-eszem és kefélek ha lesz kivel…s nem aggódom semmiért sem vagyok hajlandó lelkizni immár. a többi akár hullaszag. mert mindenki a saját halálának kovácsa.

Temetni délben…

Temetni délben… nem is tudom… Máté Péter és a Rózsi énekel. Dessert egy kis Jimmy. Rengeteg ember ácsorog némán, egymást bámulva, “Te is itt vagy?” Van egy olyan érzésem, hogy sokan értik a lényeget… igaz nem verseny ez, de mégis… vajon ki lesz a következő? Nem gondoltam volna, hogy ilyen sokan eljönnek… sok ismerős és még több ismeretlen ember…még a koporsót sem látom, nem is bírok közel kerülni hozzá. De minek is közel kerülni hozzá? Amikor még élt sem voltam hozzá oly közel. Tiszteltem, tisztelem a munkásságát, nagy név a városban. Ismerni, nem ismertem. És most temetik, délben… nem is tudom… lehetetlen időpont mondhatom, és persze hosszú mint a rétestészta. Szívhez szóló búcsú porgári módon, minden féle szép és jó felemlegetve és aztán az egyházi szertartás, meglepően felvilágosult papi beszéddel. Éhesen és agyonfázva távoztam s  mindez felerősítette bennem a napok óta érzett szomorúságom. Mindenért és mindekiért szomorú vagyok. Általános csömör az emberektől. Olyan érzés ez, hogy elkeseredésemben igent mondtam eM-nek. Nincs tervem, sem gondolatom vele kapcsolatban. Megiszom a pezsgőjét és nála maradok éjszakára. Belekúrok a világba.