Egyszer csak…

Egyszer csak elfelejtek élni.biztosan az lesz. jövök megyek és egyszer csak nem leszek. égve hagyom a villanyt, nem kapcsolom le a tévét, bekpcsolva hagyom a hangfalakat, nem állítom át a fűtést… egyszer csak a dolgom is elfelejtem elintézni és beszarok
a kurva életbe
a faszom kivan már
tényleg

Megcsókolt, váratlanul…

Megcsókolt. váratlanul tette, fel sem tudtam készülni rá… pedig kínosan ügyeltem, hogy ne is érjek hozzá, álltunk a boltban és én tartottam a távolságot rendesen. beszélgettünk mint két ismerős, kívülálló szemtanú fejében meg sem fordult volna, hogy hé, ezek dugnak ám! … szóval dumáltunk hétköznapi dolgokról, meg arról, hogy mi is történt velem azóta, amióta nem látott (három napja, micsoda idő!).. és már készültem el, mikor váratlanul adott egy puszit a számra… zavarban is volt a bátorsága és merészsége miatt, én meg csak annyit mondtam: örülök, hogy jó kedved van neked is… aztán kifordultam az üzletből… -itt nagy baj lesz és sírás rívás… látom rajta, szerelmes mint a nagyágyú! -bassza meg most mit csináljak? nem akarom bántani, nem volt szándékomban bántani és eztán sem akarom, de már szerelmes, bassza meg, hát belém szeretett!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! a kúrva életbe !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 
és persze küldött egy esemest is az előbb: ‘” ma úgy megleptél, már nem számítottam rá, hogy bejössz, de olyan jó volt, mert már hiányoztál ám tudod… és annyira aranyos voltál, szeretem mikor ilyen jó a kedved, szép álmokat és pussz”  - és az sem zavarja, hogy ilyenkor nem válaszolok napokig… fel sem tűnik neki, sőt jön a következő majd reggel, a reggeli puszivan…  a fasz ki van most már vele… mit csináljak? van olyan hogy a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad? vagy főzzem meg a káposztát és hajtsam el a kecskét?
most megint főhet a fejem, kellett ez nekem?

Igen, szemét vagyok…

Igen, szemét vagyok, legalább is én azt gondolnám magamról kívülállóként s milyen jól érzem magam. milyen jó, ha a dolgok úgy alakulnak ahogy én akarom, nekem tetszik. és nem agonizálok, görcsölök, mint tettem mikor eL volt az érzelmeim tárgya. most más a tárgy és agonizálás nélkül, mert nincs érzelem sem, csak tárgy van s ez jó. -bassza meg! milyen köcsög vagyok és milyen jó köcsögnek lenni. bár nem bántom, nem akarom bántani és nem is ígértem semmit, nem hitegettem sem. tudta, nekem csak ennyi kell s bele ment a játékba. most meg hogy többet szeretne, akar… én viszont nem akarom. mi lesz ebből?. nem tudom, de annyira nem is tud érdekelni…-lefoglalnak a bunkó emberek görcsei. munkahelyem bunkói mindent visznek mostanában.lelkem az övék, nem tudok tőlük szabadulni, mert nem is lehet. rámtelepednek és azt akarják forduljak ki. felettem a bunkó és én nem tudok jobban fordulni, mert ő van letapadva ezer évvel. atyagatya mekkora faszkalapok vannak vezető pozícióban. és pofázik olyan dolgokba amihez halvány fingja nincs. nos én elkészültem immár. nem tudom mit gondoljak és mit tegyek, mi legyen a stratégia. kivárok még. aztán majd meglátjuk… a bunkótól ments meg Uram minket!

Neveléstan Post

Sajnos kihozott a sodromból. Minden a kedve szerint történt, játszottunk, hülyültünk meg ilyesmi… Közben megbeszéltük, hogy van még két sor írás gyakorlata és azt a játék végén megcsinálja. Minden szép volt és jó, mind addig, amig eljött a fürdés ideje. Akkor kértem, hogy csinálja meg az ígért gyakorlót és sipirc fürödni. Duzzogva, de neki állt s minden vonalnál nyafogásba tört ki, hogy zavarja, ha beszélünk, aztán zavarja, hogy csobog a víz a fűrdőben… egy darabig csitítottam, kértem, hogy az írásra koncentráljon és ha lehet ne nyafogva beszéljen, mert érthetetlen amit mond. De eztán is csak vinnyogott és nyafogott. Húzott egy vonalat és hisztizve kiradírozta. Aztán megint. Ment ez vagy tíz percen keresztül s csak hergelte magát. Olyan hisztit levágott, csak néztem. Még sírt is. Elhültem, -ő az én lányom… Felemelt hangon kellett rászólnom, hogy ne vinnyogva beszéljen, mert egyszerűen érthetetlen amit mond. Ismételje meg a mondanivalóját! Erre az volt a válasz, hogy hagyjuk békén! Jó, akkor békén vagy hagyva s eljöttem…
Emlékeztettem, megígérte, hogy két sort ír. A hisztizés hatására az anyja már viszakozott volna, de mondtam, ne engedjen, mert akkor a gyerekben az jön le, hogy meg lehet úszni a feladatok teljesítését egy kis hisztivel. Aztán, nyomatékosítottuk benne, hogy legközelebb addig nem lesz játék, amíg a házifeladat nincs elvégezve. Ha a feladat elkészül és marad idő, akkor van játék, ha nem marad idő, akkor nincs. Mert ezt a cirkusz még egyszer nem játszhatja el velünk…
Nem esett jól, hogy keménykedni kellett vele, de a hisztizést nem tudom tolerálni. Eddig is úgy neveltük, bármit szeretne, a szüleivel megbeszélheti és ha egy mód van rá mindent megoldunk. Ilyen szempontból lazán vesszük a dolgokat. A hiszti nem fér bele a kapcsolatbéli repertoárunkba.

De nagyon szar érzés

mikor felhívom a lányom, dumálunk és ő egyre csak kámpicsorodik, és lassan dühös lesz az egész szitura, hogy beszélünk, de legszívesebben velem lenne, hiányzom neki, próbálom nyugtatni, szeretem, és van nekem tőle az a kis karika, ami mindig nálam van a nadrágzsebembe és ha belenyúlok, akkor megérintem és csak őrá gondolok, mert hiányzik, erre elérzékenyül és sír… közben a háttérben hallom, hogy az ex kiabál, eddig semmi bajod sem volt, bablabla… s tudom, senkinek sem jó, hogy telefonáltam… nekem se, mert legszívesebben ott lennék, lányomnak se, mert kibillentem a napi ritmusból, pusztán a hangommal, általa felerősödik benne az apahiány, az exnek sem, mert neki meg az egész szitutól lelkiismeretfurdalása van, hisz a lánya fájdalmáért csak ő a felelős, és ezt nagyon jól tudja, és szenved is miatta, főleg ha a lányát látja szenvedni az apahiány miatt… hú de kurvaszarérzésezakibaszottéletbe!

Csodálatos Vista 64 biten

Az internet csatlakozáshoz telepíteni kell a modemet. De nincs megfelelő drájver. Vista szeretne csatlakozni az internetre a megfelelő drájvert letölteni. De nincs internet. Épp azért mert nincs driver.
No meg kell neki a szervizpakk egy. Letöltöm egy másik gépen. Telepíteném. Nem megy fel mert nem a 64 bites verziót adom be neki. Letöltöm a megfelelőt. Telepíteném. Nem megy fel mert nem azonos a nyelv… most itt tartok. Nincs frissítés, nincs internet, és drájver sincs… és a faszom meg ki van az egésztől!!!!!!!!!!!

Elbaszott egy nap bassza meg

micsoda mocskos szerencsétlen hibbant és megátkozottan elbaszott nap ez a mai én nem is tudom hogy lehet ilyen szar köcsög gyűlöletes idegbeteg szerencsétlen széjjelbaszott faszkalap napja az embernek
a kurvaéletbe a hülye anyját ennek a faszkalap napnak hogy rohadjon meg a jó kurvaédesanyjával együtt az ilyen nap mint a mai…
hát mi a faszomat vétettem én ebben a mocskos világban, hogy nekem ilyen  szemét diliházba illő napot kell átélnem hát mi a faszomat vétettem
bassza meg a kurva anyját
és ráadásul 17 órát kellett dolgoznom hogy reményem sem legyen arra hogy egyszer vége lesz a kibaszott életbe
és minden de minden ellenem fordul és semmi sem sikerül a
kurva életbe bassza meg
hát bassza meg a kurva életbe

Méregtelenítettem

Ekkora baromságot!!!!!!!!!!!!
Nekem ebből a belső tisztálkodásból nem jött le más, mint az hogy gyümölcs ide, gyümölcs oda, a rettenetes éhség érzet volt az ami egész nap meghatározta a lelkivilágom!
Úgy döntöttem, gyümölcsnapot sem tartok többé, jól áll nekem mocskosul a halál

Félelemmel töltve

Egy nő és a pasija (sötétek voltak mint az éjszaka) sokáig szöszmötölt az ótépé automatánál. Gyerek erőlködött a babakocsiban, az önműködő ajtóval szórakozott. A harmadik, egy férfi, fél lépéssel mögöttük, mintegy testével fedezte a műveletet végzőket. Fél szemmel láttam, 24 000 forintot akartak felvenni, de a kártyán limit volt s nem sikerült nekik. Sokszor próbálkoztak, a nő annyira süket volt, semmit sem értett abból amit az automata kommunikált nekik, folyton csak azt mondogatta: “mosmicsinnyállak?”. A pasija próbálta fordítani, kevés sikerrel, csak böszmén nézett a távolba, mintha neki ehhez semmi köze sem lenne. Aztán sokadszorra is újra próbálkoztak. Már vagy hatan várakoztunk türelemmel. Két srác feladta. Bennem volt az önkéntelen kérdés, talán segíthetek? Mi a probléma?
De nem mertem szólni hozzájuk. Szemem előtt lefutott a film, ahogy ezek kicsinálnak, mi a fasznak pofázok bele az ő dolgukba, meg aztán menjek a kurva anyámba…
Láthatóan többen a sorban is erre gondoltak, mert senki sem sürgette meg őket, ha nem megy, húzzanak a francba innen… Negyed óra félelem volt az ótépé automata fülkében…
(megfigyeltem, ezek úgy állnak, hogy szinte csak a sarkuk ér a földre s a feneküket összehúzzák, mintha folyamatosan seggbe lennének kúrva)

Összeomlás lehet

akár én is összeomolhatnék jelen helyzetemben, de nem teszem… nem vagyok az a fajta, hogy csak úgy összeomoljak…. aki túlélte fiatalon az édesapja halálát, az nem omlik csak úgy össze meg vissza…
semmi nem megy úgy ahogy szeretném és jó volna nekem…
-kislányom csodás természetességgel tessékel ki este abból a lakásból, amely otthonom volt még három éve… szia Apa, jó éjszakát neked is- mondja, és mosolyog is hozzá és már csukja be az ajtót, még ki sem léptem teljesen a lakásból…
-esemesváltás: “ma csúcs voltál a tartózkodásban” – “a kőbe zárt annyit tesz, mint szilárd és rendíthetetlen?” – “célzás ez? igen azt” – “miért célzásnak szántad?” – “nem… nem szántam én semmit sem semminek” – “értem, nem akartam csúcsot dönteni tartózkodásban” OFF részemről…
-a legkisebb baj, hogy a laptoppomban bedöglött a dévédé író… semmit sem tudok menteni, egyáltalán nem tudok csinálni most semmit… gáz ez az egész…

Szarságos vasárnap

Nincs kedvem semmihez sem.
Csak vagyok és észrevétlenül létezem. Belealudtam a formaegybe, és jól elcsesztem a blogom kinézetét.
Pedig terveim voltak délutánra, tanulni is akartam, meg talán bringázni is. Kerestem a kislányom, de nem értem el, mert az ex a pasijával kavart, a Manó pedig a mamipapival töltötte az idejét…
Én meg itt tömmedek néhány esemes társaságában. Nem értem mi történt velem. Olyan okosan kihasználhattam volna ezt a vasárnap adta szabadságot! De eltértem az eredeti tervemtől már délben, aztán a későbbiekben pedig már nem tudtam megmenteni ezt a napot. Dugában van az egész szarság. Szarság, szarság, szarság…

Traffipax bassza meg!

Traffipax bassza meg! bassza meg!
Talán nyolcvan alatt voltam lakott területen…
talán, nem tudom pontosan, de egy kicsit lassítottam szerencsére…
A rendőrautót sem láttam jól, mert esett az eső, és csak sejtettem… és mikor már felfogtam volna, már villant a vaku.
Bassza meg! Bassza meg! és még egyszer bassza meg!
A jelenlegi nulla tolerancia tételeiben az szerepel, hogy ezzel a bebukással 60 ezer forintos büntetésre számíthatok, amennyiben nyolcvan alatt voltam kicsivel, ha  nem akkor a jogsi is ugrott…