Végre tavasz van… (cicis post)
Március 31st, 2011 § Hoszzászólás
már a múlt héten éreztem az illatát… pedig akkor még erős szelek fújtak és a hőmérő sem mutatott többet mint nyolc fok…
ma pedig pólóban lavíroztam egész nap és beindultak a hormonok is, nem csak bennem 
a lányok kirakták közszemlére amit a télen takargattak, nagykabát alatt nevelgettek… szóval szép ciciket lehet látni, feszes pólókat és formás popsikat… nem bírok magammal! ilyenkor szeretném megismerni mindegyiket, kedves lennék és odaadó … mindent odaadnék egy bujálkodásért! -sokat tudnék szeretni és sokáig…
már próbáltam ezt a vágyam, belső vérkényszerem leküzdeni, de nem megy… megváltozni nem tudok (igaz nem is akarok)
ciciket akarok! cici függő vagyok! ez van!
szóval úgy lenne jó meghalni, hogy két cici közé összeomolva… az lenne ám a szép halál…
Néha jó elbújni
Március 30th, 2011 § Hoszzászólás
és magamra maradni, hogy kicsit átgondoljak ezt azt, vagy csak éppen élvezkedjek magammal, élvezzem azt, hogy nem kell máshoz, másokhoz igazodnom, azt csinálok amit akarok és akkor amikor eltudok kicsit bújni… ilyenkor titkos dolgokat művelek, amiket soha senkinek nem vallanék be, hogy én olyat megteszek… és élvezem, hogy azt teszek amit akarok.
Egy embertől hallottam, azt mondta: elég idős vagyok, hogy azt csináljam amit akarok…
nem tudom vagyok e olyan idős, hogy azt csináljak amit akarok… valószínüleg nem, mert meg kell élni… élni kell és nem mindig jó egyedül …
de most mennem kell dolgozni, ERRŐL BESZÉLTEM
asszem folytatom…
Malcolm Mclaren – Waltz Darling
Március 30th, 2011 § Hoszzászólás
Nem is oly rég meghalt egyik kedvenc muzsikusom, zeneszerzőm aki rendkívül érzékeny és sikeres producer is volt, hisz sok nagy név nőtt ki kezei közül, miközben maga is hatalmasan nagyokat alkotott s zenéi helyenként igazi mérföldköveknek számítanak a popzene, világzene művészetének országútján.
Malcolm McLaren az illető. Emlékezem rá ezzel a dallal… most ezzel… aztán majd később még felemlegetek néhány szép muzsikát tőle.
Én szeretkeztem…
Március 5th, 2011 § Hoszzászólás
vele, reggel ahogy megkívántam, magamra húztam és jó mélyen belenyaltam a puncijába és a popsit sem hagytam ki… sokáig szopogattam a puncit és az alkatrészeit s közben melleit gyömöszöltem… erősen lihegett, gondoltam belejött (a nyomulásom ébresztette fel), elfordítottam oldalra és habozás nélkül farkam, hátulról beledöftem szűk puncijába… döfködtem egy darabig, ő símogatta a combom és jelzett, ütemesen erősítsek bele, ezért komolyabban döngetni kezdtem.. arcát a párnába fúrta, csípőjét előre-hátra keményen tekerte, szóval erősen dolgozott azon, hogy nekem jó legyen… de én nem akartam elmenni, sokáig akartam dugni őt, mert azt nagyon élvezem, hogy ő már egyszer-kétszer elment és én még mindig csak dugom és dugom kimerülésig… aztán belefáradtunk, nem élvezett el… én sem.. egymásra vártunk, ő azt mondta, nem tudott volna semmiképpen sem, én meg nem akartam.. mindketten félbe maradtunk…
szóval én szeretkeztem vele, de ő velem nem…
aztán eszembe jutott, hogy neki most dejavu érzése lehetett, mert úgy dugták meg, hogy ő nem volt benne a buliba… az előző pasija csinálta vele ezt folyton, minden este megdugta, és reggel is… őt pedig a frász már kitörte, mert ha akarta, ha nem, mindig rendelkezésére kellett állnia a pasinak… sokszor nem élvezte, csak várta, hogy a pasi élvezzen már… ez a szeretkezésünk is ilyen lehetett és én elszégyeltem magam…
szóval ez a helyzet
szeritem ez a végéhez közeledik… az ilyen sex már olyan érzéketlen, kölcsönös nem egymásrafigyelés rutinos nagy szarsága…
A szerelem olykor… reloaded 2.
Március 1st, 2011 § Hoszzászólás
Napra nem pontosan, de három évvel ezelőtt egy Ladányi verssel vigasztaltam magam…
http://ujelet.wordpress.com/2008/03/05/vers-ladanyi-mihaly/
szép vers a szerelemről… örök vers ez, mert mindig van aki éppen az elmúló szerelem után néz szomorú szemekkel és miután örömködött kicsit, máris egy új lehetőség után kutat… ilyenek vagyunk.. azt nemtom jó e ez nekünk, de az élet nem unalmas az biztos!
