Új Élet. Third.

Absolute Realy Story

Mindenféle este tartalommal

leave a comment »

Korábban megpattantam a munkahelyemről, csak azért, hogy nyugodt körülmények között végezhessek egy kis műhely munkát… ami rám fér, hisz ha nem lenne immár oly erős bennem a pozitív gondolkodásra való hajlam, akkor olyan depis lennék, mint a süket disznó a búzában…

Majd nagyot kerekeztünk a kislányommal, sütiztünk is. Megint többet kívánt, mint amennyivel elbírt, bár amit ott hagyott, az nem is volt olyan finom, úgy hogy nem sajnáltam. Aztán találkoztunk egyik ismerősömmel, ő is biciklizett a mkisfiával, jót dumáltunk, miközben elkísértük őket hazáig. Közben aluljárón is át kellett haladnunk, kislányom pedig kicsit aggódott, mert ő még ilyenen soha nem haladt keresztül. Nem is gondoltam, hogy az útvonalunkból mindig kimaradt az aluljáró… kicsit félt mert sötét volt benne, de élmény volt neki mindenképpen.

Angoloztam is immár itthon, de már nem Táncsics Börtön a neve.
Még nincs konkrét ötletem, neki sincs, bár ő azt mondta, kezdetnek az is megteszi, ha otthonnak nevezem, azt a helyet, ahol lakom… ám legyen… de erősen gondolkodom valami jó néven, amiben benne van ő is.
Napközben eszembe jutott valami, de mivel nem írtam fel, elfelejtettem.

Written by ujelet

2008, Augusztus, 26 at 23:32

Válasz