Három pillanat csupán…
- zavarban volt, egyik lábáról állt a másikra, gyönyörű pír borította el az arcát és nevetett… próbált választ adni, érezte gyenge kísérletre futotta csak erejéből… én pedig csak néztem a szemébe áthatóan, amitől még inkább nőtt lányos zavarodottsága… a gyönyörű pír volt az
- éreztem sugarait, erősen melegített, szinte felhevültem tőle… s abban a pillanatban nagyon jól esett, mintha egy finom, puha kéz megsimogatta volna a fejem, karom… a puha melegsége volt az
- kissé görbén ült, egyik munkatársával beszélgetett és a ráeső napfényben megvillant fehér melltartója és a mélyen kivágott ruhája engedte látni nagy melleinek domborulatát… finom bőrének strukturája szabályosan szemmel élvezhető volt a súroló fényben… a lágy domborulata volt az
e három pillanat volt az amelyek megédesítették a mai napom, s oly erősen élnek bennem, hogy sokáig emlékezni fogok rájuk, mert (és) erősítik bennem a pozitív életérzést…
