Új Élet. Third.

Boldog napot töltöttünk együtt. Fantasztikusan éreztük magunkat, oly felszabadultan és nyugalomban voltunk, hogy többször is megálltam egy pillanatra, hogy rögzítsem emlékezetemben…

Voltunk moziban, a Kung fu Panda című filmet néztük meg… mikor kislányom megkérdezte, apa mit fogunk csinálni? -mert hát már jól tudja, apával mindig sok kaland vár rá… -feldobtam a lehetőséget, hogy mehetnénk moziba is akár, majd kiugrott a bőréből örömében, mert hogy ő már látta a reklámját a dagadt Pandának és hát nagyon szeretné ha megnéznénk… így aztán a Pláza mozi fele vettük tegnap este az irányt. Magam is jól szórakoztam, sok vicces jelenet is volt benne…

Mozi után meglátogattuk a Dödit. Ez azért volt nagy dolog, mert mostanában nem igazán volt időnk lovagolni, sem arra, hogy csak úgy meglátogassuk kislányom kedvenc lovait… s ott tudtuk meg, hogy idő közben elment angyalnak a Moha… Moha beteg volt… közben a házinéni elment hátra a pajta mögé, még furcsáltam is hogy csak úgy ott hagy bennünket szó nélkül, de rájöttem, nem akarta, hogy sírni lássuk… Moha gyönyörű deres volt, arab mén… játékos, mozgékony, szinte táncolva lovagolt s a Dödi nagy szerelme is volt egyben…

Este rendeltünk pizzát vacsora gyanánt, olyat amelyiknek egyik fele kukoricás-sonkás volt a másik fele meg tejfölös hagymás, mert ezt én szeretem… de az én kislányom alig eszik amikor velem van… mondtam is neki, – kicsim miért nem eszel rendesen? pár perc múlva pedig azon kapod magad, hogy majd össze esel az éhségtől… – az izgalomtól, apa.- válaszolta, -mikor veled vagyok akkor mindig izgatott vagyok…

Ma pedig sokat lustiztunk, Hupikék törpikéket néztünk, majd a mamához sétáltunk ebédelni. (ismét alig evett) Ebéd után játszottunk az inrerneten egy kicsit és elsétáltunk a skanzenba csacsit símogatni. Kislányom elkérte tőlem a fényképezőgépet, mert ő híres fotós akar lenni-mondta, és mindent le kell fotóznia. Készített kb. kétszáz képet, de még az úton lévő kavicsokat is lefotózta…
Skanzenből ölben cipeltem hazáig, mert annyira elfáradt… imádom ölbe cipelni és tudom, hogy ő is nagyon szereti… olyankor nagyon bújik… s ezt szeretem…

Aztán hazavittem. Búcsúzni nem szeret. Ilyenkor elfoglalja magát valamilyen játékával, de nem szereti azt a pillanatot, amikor elmegyek…