Kerékpároztam ismét… ma csak egy órát tekertem… elég volt, mert nagyon nyáriasan öltöztem és tíz óra felé már hűvösnek bizonyult…
többször eltekertem szórakozni induló fiatalok mellett… a lányok csinosak, illatosak voltak, a fiuk pedig hangosak… mintha hangerővel kelnének versenyre egymás ellen…
Arra gondoltam, ha most lenne párom, akkor mehetnék én is valamelyik szórakozóhelyre…
jaj, csak azt ne!
nem hiszem, hogy jó volna az nekem… szeszt általában nem iszom, még ilyen alkalmakkor sem jellemző… hogyan érezzem jól magam, ha nem lazítok semmilyen ajzószerrel?
Tudom, vannak emberek akik képesek szesz nélkül is felszabadultan szórakozni… én nem.
Nekem kell egy kicsit inni, és később mindig annyit, hogy a delirium szintem állandóan fent legyen… különben egy búvalbaszott embercsomagként üldögélnék egész este.
Archive for május 31st, 2008

Szombat esti gáz

Délutáni light
Vírusos torokgyulladás.
Ebben szenved most a kislányom… volt orvosnál, szigorú diéta, semmi édesség, sok folyadék…
S most fekszik, mert teljesen legyengült, enni nem tud… nincs étvágya… semmi.
Végül is kaptam mindkét nőtől válasz esemest…
Ennyi…
Érdekes, elég a tudat, hogy gondolnak rám és máris jobban érzem magam lelkileg…
Nagy pofával mondogatom, elvagyok egyedül is és csak a kis dolgaimnak élek és mégis szükségem van, legalább egy kis ingerre, jelzésre, hogy valaki gondol rám…
Elvagyok… elmaradt dolgaimat pótolom, hódolok a kedvteléseimnek, csendben megvagyok…
este még van egy munkám, aztán meglátogatom a miniManót… gondoltam viszek neki valamit, de nem lehet… kímélni kell a kis gyomrát. Nagyon fáj, ha nincs jól a kis kincsem…

Szabadidő hirtelen
Reggel haza kellett vinnem a kislányom, mert nem volt jól…
éjjel háromkor újra hányt egy nagyot, aztán megkönnyebbült és folyamatos simogatásom -hasimat apa- elaludt… de nem volt rendes alvás, folyamatosan dobálta magát, nem nyugodott meg a pocija…
úgy hogy reggel haza vittem, hogy az anyja ápolja… meg hiányzott is neki…
most magamra maradtam… estig szokott velem lenni a kislányom, de most képződött egy csomó szabadidőm… érdekes, mennyire nem tudok mit kezdeni ilyenkor a reám szakadt idővel… tulajdonképpen a legnagyobb probléma az, hogy rengeteg minden tenni valóm volna, sok-sok kedvelt időtöltésem és olyan is ami kötelezettség, de nem bírok választani… próbálok valamiféle prioritást felállítani, de sokszor csak vagyok és hagyom, hogy az idő szerteszálljon…
küldtem esemest mindkét érintettnek… N. és L.-nek… tiszta Hollandia NL…
N. az utolsó ímélemre sem válaszolt, úgy hogy tőle nem várok sokat… de L. válaszolt, épp az előbb…
legalább lélekben, távkapcsolatban nem érzem magam egyedül…
esemes kontakt… ez is egy szint…

Bajos nap meg némi érzelem
Reggel azzal fogadott a boss, hogy elbasztam valamit… nagyon…
s jobban belegondolok, tényleg… igaza van… amatőr voltam, de nagyon…
nehéz ezt túl élni.. s persze az ellendrukkereknek ilyenkor mindig van adaléka ahhoz, hogy miért és mennyire vagyok balfasz… ez az intermezzo rendesen hazavágta a napom…
az némileg segített rajtam, hogy L szinte szerelmet vallott, és hogy ő most nagy döntés előtt áll… s tulajdonképpen dönthetne mellettem, mert a jelen pasija annyira beakarja betonozni, hogy fél… bizonytalan önmagában elsősorban, akarja e a véglegest azzal a pasival… mert ugye itt vagyok én…(aki naon fontos szerepet töltök be az életében…ekkor egy nagyot néztem!) neki… már sokat mesélt rólam… jajaj… mibe keveredtem megint… ajjaj…
Kislányommal ígéretemhez híven az új játszótéren töltöttük az estét…
de nem igazán tudott játszani, mert elkezdett fájni a hasa… gondoltam, gyomorideg… ilyen szokott nála lenni, mert péntek van stb… de nem este az ágyban hamar elaludt, de aztán újra felébredt és hányt… aztán jobban lett és újra elaludt…
a zavart estének köszönhetően kihagytuk a fürdést és a fogmosást…
most is alszik mint a bunda…
én pedig őrködöm az álma felett…







