Felemás életem
Barátom azt mondta: van ennél alább is…
Nem olyan rossz ez a helyzet, csinálni kell és küzdeni, de hülyeségekre gondolni nem szabad. Még nincs annak itt az ideje. Nem is gondolok. Csak szeretnék már nyugodtan élni. Addig is küzdeni fogok, keményen. Nem érdekel a lelkizés, egy életem van és egy halálom. A másodikban nem bírok gondolkodni.
Most a munkahelyemen szép az élet. S ez nyugalommal tölt el. Legalább itt jól érzem magam, nem úgy mint a magánéletemben, ahol egy nagy kuszaság van és sok-sok szomorúság. Pedig szeretnék már rendet vágni végre és gyarapodva élni. De nem megy semmi sem sikerül amióta elváltam. Csak kallódok és halvány nyomai keresem az életben elveszett boldog családi életemnek.
